Budafok-Tétény Kertváros
A 2024-es Olimpia kapcsán merült fel a Galvani-híd megépítése, és bár az Olimpiát mégsem rendezzük meg, egyes beruházások biztosan meg fognak valósulni, így az előbb említett híd is.
Budapest rendezi a 2024-es Olimpiát? Egy időben ettől volt hangos a közélet. Bár sok ember álma, úgy tűnik, egy ideig nem valósul meg, nem úgy a hozzá kapcsolódó beruházások, például a Galvani-híd. A híd a Lágymányosi-hídhoz hasonló problémákkal küzd: előbbinek nincs budai, utóbbinak nincs pesti folytatása, erről az Index írt hosszabban. Még látványtervet is mutattak erről a hídról. Az építkezés egyik nemkívánatos mellékhatása lenne, hogy a Határ út mentén húzódó Kiserdő fáit kivágnák. A helyiek sem ezt, sem a megnövekedett forgalmat nem szeretnék. A problémát a magát Kiserdővédőknek nevező szervezet egy alternatív útvonalat dolgozott ki, ami a Kiserdőt elkerülné. Az útvonal a tervezett Üllői út - Ecseri úti kereszteződéshez vezetne, ami a jövőben csomópont lenne. Az elképzelésnek két problémája van: egy részről a forgalom ismét északi irányba fordulna délről, más részről délebben továbbra sem születne érdemi megoldás azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi úthálózat erősen sugárirányú. Más részről a Határ út felé csak hatalmas kerülővel lehetne eljutni, így valószínű, hogy sokan a jelenlegi utakat használnák, és nem az újat (az M0-ás dél-pesti szakasza is akkora kerülővel jut el az M3-ig, hogy sokkal kevesebben használják, mint a dél-budait, inkább átvágnak a városon). Harmad részről a mindkét elképzelésben szereplő csepeli rész a szigeten és a Soroksári úton is további észak-déli irányú forgalmat generálna. Lenne azonban egy olyan megoldás, amiről eddig nem sok szó esett: ez a Budafoki-híd (a tervekben Albertfalvai-híd néven szerepel, azonban a híd közelebb esne Budafokhoz, mint Albertfalvához, és semmi történelmi dolog sem indokolja az elnevezést, mint mondjuk a budafoki kocsiszín esetében). Ez a híd a Savoya Parktól indulna, át Csepel szívén keresztül. Ott érdemes az útvonalat tanulmányozni: először egy ocsmány, ipari területen haladna át, vagyis ott nincsenek lakosok, akiknek keresztbe tenne a megnövekedett forgalom. A lakótelep mellett pedig eleve 2*2 sávos út húzódik (nem végig, de több szakaszon is olyan), ami bár csúcsidőben így is bedugulhat, a pesti oldalon a lámpák szabályozásával és egyéb intézkedésekkel ez jó eséllyel kiküszöbölhető lenne (Budafoki-híd ide, vagy oda, ez egyébként is egy megoldandó probléma). Csepelt végül a Gubacsi-hídon, majd a Csepeli átjárón hagynánk el, ahol a szintén 2*2 sávos Topánka utca várja az érkező forgalmat. Innen akár a Határ út felé, akár a Nagysándor József utca felé haladhatunk tovább, vagy a sugárirányú Helsinki úton keresztül északnak fordulunk. Mi szól ellene ennek a megoldásnak? Egy részről az általunk szeretett Duna-parti nevű hely rész óhatatlanul átalakulna (ha nem megszűnne), azonban a másik, súlyosabb probléma, hogy Csepelen áthaladva a HÉV-en keresztül kéne egy újabb átkelő, illetve a Gubacsi-hidat ki kéne 2*2 sávosra bővíteni. Érdemes figyelembe venni, hogy ez mindenképpen szükséges, mert a két végén 2*2 sávos utak vannak, így egy ilyen bővítés több, mint valószínű, hogy megoldaná az eddigi forgalmi problémákat. Ezenkívül a budai oldalon nem lenne közvetlen kapcsolat Budaörs felé, legfeljebb alagúton át, ami rémesen sokba kerülne (ellentétben a Galvani-híddal, ahonnan 2*2 sávos út vezet az M1-M7 bevezető felé). Végezetül, az elképzelésben nincs válasz a reptéri gyorsforgalmi út kérdésére, bár a Vak Bottyán utcánál elképzelhető egy felhajtó kialakítása (a gyorsforgalmi út helyett egyébként is egy közvetlen vasútvonal fejlesztése lenne célravezetőbb). Minden ellenérvtől függetlenül ez az útvonal nem igényli annyi fa kivágását, mint a NIIF elképzelése, Csepel központján haladna át, nem északabbra, a nagy semmin keresztül, és Pesterzsébet központjába vezetne, nem az Illatos úti ipari rozsdaövezetbe. Ez az útvonal egyszerre tenné lehetővé egy hosszabb út kialakítását a Határ út - Kőér utca nyomvonalon, és a Nagysándor József utca - Hunyadi utca - Sibrik Miklós utca nyomvonalon is (a Maglódi úton keresztül mindkét útvonal rá tudna csatlakozni a Nagy Lajos Király útjára). Akár lámpával, akár a két út forgalmát jelző berendezésekkel is lehetne szabályozni, hogy az autósok a megfelelő útra menjenek (ez utóbbira már akad példa a Távol-Keleten). Fontos, hogy az első két elképzelés, és a harmadik nem zárják ki egymást. Egyszerűen arról van szó, hogy egy délebbi fejlesztés előbbre való, a dél-budai, csepeli és pesterzsébeti lakosok szemszögéből nézve, nekik lenne jó, és nem a Budapesten áthaladó forgalomnak - nekik továbbra is ott van a Lágymányosi-híd, és a Deák Ferenc (M0) híd, amelyeket az új átkelő nyomán nem terhelne a helyi emberek forgalma.
0 Comments
Leave a Reply. |
MegjegyzésItt nem jelenik meg minden hír, sőt! Ez a blog alapvetően a projekttel kapcsolatos dolgokat jeleníti meg (havi bontásban, összefoglaló jelleggel), helyi hírek csak akkor kerülnek fel, ha az egyéb médiumok nem elég kielégítőek. Archives
August 2021
Kategóriák |