Budafok-Tétény Kertváros
Négy cikkben tekintettük meg a kerületet érintő sebességkorlátozások egyik eszközét, a 30-as zónákat. A XI. kerület hozzánk közelebb eső részével szemben azt kell megállapítanunk, hogy közel sincs annyira egységesen kijelölve minden szükséges helyen a 30-as zóna, a lakó-pihenő övezetekkel pedig csak elvétve találkozni.
Budafok esetében a temető környéke érintett elsősorban, ahol a szűk utcákba a behajtást kéne korlátozni. Budatétényben Rózsakert érintett, egy teljes kijelölésre váró 30-as zóna található benne, csak az apróbb utcácskákat kéne az átmenő forgalomtól megszabadítani. Óhegyen érdemben semmi sincs, Nagytétényben sem sokkal több, itt a belső részeken legalább sebességkorlátozásra lenne szükség, a kieső részeken pedig az átmenő forgalom korlátozására. Mi értelme lenne ennek? Egy részről nekünk, helyi lakosoknak adna biztonságot az, hogy nem 50 km/h-val, hanem csak 30 km/h-val közlekednek az autók. Rövidebb az autók fékútja ilyen sebesség mellett, és baleset esetén sem okoznak olyan súlyos sérüléseket. Más részről kisebb lenne a zaj- és légszennyezés is, bár ilyen tekintetben szerencsére eddig sem álltunk rosszul. Harmadrészről a lakó-pihenő övezetekben az átmenő forgalom minimálisra csökkenne (úgyis akadnának olyanok, akik nem tartják be). Végül pedig, ha minden kerületben így járnának el, a végeredmény a KRESZ módosítása lehetne, ami senkit nem érintene rosszul, hiszen csak egy adminisztratív változásról lenne szó: az alapvetően eddig is nagy területű 30-as zónákat felváltanák az 50 vagy 70 km/h-ra "felemelt sebességű" útszakaszok, amelyeken kívül csak 30 km/h-val lehet menni (ahogy előtte is).
0 Comments
Ha megnézzük a térképet, kevés dologról lehetne Óhegy és Nagytétény kapcsán beszélni. 30-as zóna táblákat elszórtan találni, de nem alkotnak egységes zónát, legalábbis a felmérés idejében.
Óhegyen sok szilárd burkolat nélküli út található, itt a korábban említett okok mellett még egy dolog szól a sebességkorlátozás mellett: a por. A nagy sebességgel közlekedő autók ugyanis több port vernek fel, ami a környéken lakóknak okoz bosszúságot, legyen szó ablakpucolásról vagy a nyitott ablakon bemenő porról. Nagytétényben a Bartók Béla úti lakótelep mentén van egy 30-as zóna, illetve a külterületen (a Harangozó utca és az Angeli utca közé eső terület) végre feltűnnek a lakó-piheő övezet táblák is. Az utcák méretét és a beépítettséget látva nem nehéz megállapítani, hogy a Nagytétényi út és az Angeli út kivételével gyakorlatilag mindenhol legalább 30-as zónának kéne lennie, de inkább lakó-pihenő övezetnek.
Budatétényben szokatlan jelenségnek lehetünk szemtanúi: ott Rózsakertben egyszerűen nincs 30-as zóna, holott sűrűn lakott terület. Elvétve itt is találkozunk 30-as táblákkal megszórt területekkel, például az iskolák környékén, azonban a legtöbb utca papíron 50 km/h-val járható.
Több iskola és óvóda is található a környéken, bár ez a térképen nincs bejelölve (nem 30-as zóna). A környékükön fekvőrendőrök is találhatóak, amiket az alacsonyabb építésű autók tulajdonosai nem igazán kedvelnek. Megint csak egy jót körülhatárolható területről beszélünk: Nagytétényi út, Rózsakerti út, Terv utca, Bajcsy-Zsilinszky utca - Jókai Mór utca. Miért nincs kijelölve? Más részről nagyobb utcák között lévő a kisebb utcák (Halk utca, Kőbányai utca - Kuruc utca, Vidám utca) lakó-pihenő övezet táblákat érdemelnének, hogy az átmenő forgalom más irányba menjen át. Egyik rossz példa a Park utca, ahol bár vannak 30-as táblák, ahogy egyre lejjebb haladunk, egyre gyorsabban mennek az autók, elkapja őket a lendület.
Budafokon a temető környékén vannak a kerület legszűkebb utcái. Számos helyen található fekvőrendőr, kaviccsal borított földút. Logikus lenne, hogy itt kijelöljenek egy 30-as zónát, azonban valami okból kifolyólag ez elmaradt. Több elzártabb kertvárosi rész is található a környéken, amit semmiféle közlekedési tábla nem "véd".
Az Árpád utca - Kereszt utca találkozás környékét az iskola és az óvóda miatt megszórták 30-as táblákkal, így tekinthetjük 30-as zónának, a szándékot is érezni azzal, hogy fekvőrendőröket helyeztek el, de nem az igazi. Jóval több táblát kell kihelyezni, ugyanis minden egyes kereszteződés után kell egy 30-as tábla (mindkét irányba), már anyagi megfontolásból is jobb lenne a 30-as zóna, mint rengeteg kerek tábla. Ez azonban apró probléma, a valódi gond az, hogy az Árpád utca - Szent Gellért utca - Kálváriahegy utca és az Alsó-Sas utca - Kereszt utca - Tóth József utca által körülhatárolt területek "védtelenek". A minimum az lenne, hogy egységes sebességkorlátozást vezessenek be, de a legjobb az lenne, ha egyes (szűkebb) utcákat kifelé egyirányúsítanának, a többire pedig kikerülne a lakó-pihenő övezet tábla. Mi ennek a lényege? Természetesen az, hogy a kerületen áthaladó autóknak onnantól fogva tiltott lenne a behajtás, az ott lakók nagyobb biztonságban lennének, hiszen csökkenne az autóforgalom. Más részről a kerületben közlekedő autósok is látják, hogy az így megjelölt utcák (valósznűleg) zártabb, kisebb utcák, ha eltévedtek, akkor sem mennek oda be teljesen feleslegesen. Szintén szokatlan, hogy az Arany János utcai lakótelep belső utcácskáit 30-as zóna tábla védi, és nem az előbb emlegetett lakó-piheő övezet tábla, holott ez a bevett szokás (az ott lakókókon és látogatóikon kívül senkinek semmi keresnivalója nincs ott). A teljesség igénye nélkül ilyen még a Pacsirta utca - József utca páros, a Szegfű utca - Sátor utca, és a Síp utca környéke. Persze felmerülhet a kérdés, ki tartatja ezt be? Majd ott áll a rendőr? Nem, senki sem fogja, a KRESZ-nek alapvetően az a lényege, hogy ha betartjuk, akkor élhető lesz a közlekedés, de ez elsősorban rajtunk múlik, senki sem csap a kezünkre, amikor a forgalommal szemben felhajtunk az autópályára például.
Akinek van jogosítványa, (remélhetőleg) nem ismeretlen a 30-as zóna fogalma. A konstrukció lényege, hogy az adott területen belül 30 km/h-nál nem lehet gyorsabban menni, és nem az útkereszteződések oldják fel a sebességkorlátozást, hanem a zóna határán lévő feloldótáblák.
Egy, Budapest egészét érintő elképzelés kapcsán vittem térképre a budafok-tétényi 30-as zónákat. A végeredmény célja az lett volna, hogy megmutassuk, Budapest mekkora részét fedik le ezek a zónák, és puszta adminisztratív szempontból egyszerűbb lenne úgy módosítani a KRESZ-t, hogy lakott területen belül a legnagyobb megengedett sebesség 30 km/h, és ezt bírálják felül táblákkal - hiszen a városra alapvetően igaz, hogy csak 30-cal lehet menni, a 30-as zónák miatt. A zónák digitalizálása közben vettem észre, hogy Budafokon és Budatétényben egyes részeken, Nagytétényben pedig szinte mindenhol "hiányoznak" a 30-as zónák. Kíváncsiságból folytattam a munkát a XI. kerület déli, hozzánk közelebb eső részén (Albertfalva és Kelenföld egyes részein), és meglepetten tapasztaltam, hogy ott ennél sokkal nagyobb "rend" van, egyesül a Kondorosi út körényén lévő ipari zóna nincs 30 km/h-ra korlátozva, de nem is indokolt. Tekintsük meg az alábbi térképet! A pontok az adott utcát hivatottak jelölni, ahol a 30-as zóna határa van, az alakzatok pedig a teljes területet. A most induló cikksorozatban végigjárjuk a kerületben lévő 30-as zónákat érintő kérdéseket, többek között azt, hogy mi szükség van erre a sebességkorlátozásra. Kellemes, tavaszi késő délután Budatétényben - szinte magától adódott az alkalom, hogy a Tétényi-fennsíkra menjek sétálni, ahol már korábban is fel akartam fedezni a honvédség által hátrahagyott objektumokat. Járvány van, így az éttermek, kocsmák zárva vannak, a belvárosban nincs élet, este 8-ra haza kell érni, így ezúttal is valami "belföldi" helyszínre esett a választás, nevezetesen a Tétényi-fennsíkra. A hely a természeti értékei mellett arról is ismert, hogy a honvédségnek volt itt gyakorlóterülete, illetve itt (is) található a magyar 51-es körzet, mindenféle rejtélyes objektummal. Még fél éve szúrtam ki, hogy valaki bejelölte a Google Mapsen a helyet, "TAS" néven (ami valószínűleg a Tüzelő ÁlláS szót fedi), mindjárt két helyen: egy részről az ismertebb, épületekkel rendelkező, elkerített részt, más részről egy érdekes kinézetű bozótost. Még januárban indultam neki egy expedíciónak, ám mire felértem, már besötétedett - bár ez abban nem akadályozott meg, hogy elemlámpával a fennsík egy részét bejárjam. Ettől függetlenül a képek miatt vissza kellett menni. Séta közben a térdmagasságig érő, tüskés bokrok mellett folyamatosan az elszórt, meglapuló kutyapiszokra is figyelni kellett, amíg messzebb nem jutottam az ösvényektől. Attól még, hogy itt a "természetbe" jut a végtermék, nem kéne otthagyni. Más kérdés, hogy sehol nincsenek kukák, se erre, sem a szemét gyűjtésére. Amikor már sikerült bejutni a sűrűjébe, akkor bukkantak fel a különböző tereptárgyak: lövészárkok maradékai (többen is sikerült megbotlani), falmaradványok, és még egy nagyobb betonkör, közepén vasakkal, amikhez ki tudja, mit rögzítettek. Utóbbi helye nem titok, ahogy a többi sem: itt található, és innen kell visszafelé haladni. A pontos koordinátákat kedvelők kedvéért itt vannak a koordináták is: 47.4261659903928, 18.99231262133195 A fennsík nagyobb elhagyatott részét nem jártam be, a rossz híre miatt (kicsit sztalkeres a hangulata, mindenféle fura lénnyel). Budafok-Tétényben több új járda épült. Kilométer hosszan kígyózik a szürke viacolor, ám itt-ott gaz zöldellik, máshol pedig a szétcsúszó kockakövek közti hasadék sötétlik. A most induló sorozat első részében Budatétényben teszünk egy sétát. Egyik este jutottam oda, hogy bejárom az egyik, kb egy éve épült járdát. Ez a Sándor utcánál indul, és majdnem az Aszály utcáig megy, mint új járda, onnan pedig régebbi verzióban halad tovább. Hát igen, esti, telefonos képek. Ha annyi ezresem lenne, ahány pixel van egy-egy képen, akkor pár fillérem (sem) lenne - szól a mondás. Ezért előre is elnézést. Ettől függetlenül sajnos nem olyan apró hibákról van szó, amit csak jó képeken lehet látni. Nézzük!
Persze már a járda tervezésekor jó lett volna azzal számolni, hogy ilyenek a terepviszonyok, ahogy a forgalommal is: az út továbbra is szűk két busz biztonságos és gyors elhaladásához, ráadásul nem is elég erős. A képek alján bal oldalt a képaláírás, jobb felül a lapozó nyilak. Az utolsó két kép már az út másik oldalán készült, haladjunk tovább ott! Ez sem egy nap alatt nő ki. Nem tesz jót a járdának, mégis vígan zöldellik, senki sem bántja. Térjünk vissza az eredeti oldalra. Erről a járdáról már korábban is beszámoltunk, az állapotok a járda tekintetében nem javultak, de cserébe romlottak. Azért reméljük, hogy a beruházó majd helyreállítja, addig pedig, ha valaki a bokáját töri, biztosan azt is a beruházó teszi helyre. A Bíbic utca felé haladva régi járda van, ha éppen van, utána új, ami, a végét eltekintve, elfogadható állapotú. A végén, ahogy majd a képeken is látni, még mindig megvannak a régi problémák, részben. Azonban ne álljunk meg az út végén, hiszen a Halk utcában is akad egy pár éves járda. Bár nincs rossz állapotban, jónak nem nevezhető, hogy egyes helyeken a víz tavakba gyűlik össze, máshol pedig az úttest és a járda közötti területre szórt kavics a járdára megy fel, amin sötét, csúszós időben hatalmasat lehet esni. Jusson egy konklúzió a végére: ezek a járdák alapvetően rossz minőségben épültek, és a megfelelő karbantartás hiánya is látszik.
Nincs semmi baj a "kampányjárdával" (Sándor utca - Aszály utca), amit nagyjából az önkormányzati választás idejében adtak át. Ez itt, a kerületben nem az első eset, nyilván az újrázni kívánó városvezetés ilyenkor megcsinál sok mindent (a 101E hétvégi menetrendjére indított kampányunk is főleg az önkormányzati választás farvizén jutott révbe, számoltunk és éltünk is a lehetőséggel, sikerrel). Azonban ez nem egy farostlemezre ragasztott papírplakát, amit a választások után el is tüntetnek, hanem sok pénzből, elvileg hosszabb időre épített infrastruktúra... Még régebben készült egy cikk a Bíbic utca - Terv utca "sarok" gyalázatos állapotairól, majd egy minikampány során először látszatintézkedéssel, majd tényleges javítással a problémák nagyját kijavították. Hátradőlhetünk? Sajnos nem. Aktuális témák híján nincs jobb dolgunk, mint vissza-vissza nézni egy-egy régebbi témára, így került fókuszba az előbb emlegetett útszakasz is. Maga az út, a vízelvezető és az új járda rendben van, bár, ha már az utóbbinál tartunk, vessünk rá egy gyors pillantást: Hogy lehetett ezt átvenni? Nyilván száraz időben! A sár mellett víz borítja azt a részt, ami a Bíbic lakóparkkal egy időben készült. Ez részben a silány kivitelezés, részben pár parkoló autós műve (ők hordják fel a sarat a járdára, ahogy forgolódnak), akárhogy is, nem jó élmény ezen átkelni. Persze van járda a túlsó oldalon is, jönne a válasz, ám a túlsó oldalon egy régi, azóta is változatlan problémával találkozhatunk, akár egy nemkívánatos ismerőssel. A kép szitáló esőben készült, magyarul egy komolyabb esőzés sokkal jobban elborítaná, arra késztetve a gyalogosokat, hogy az úttesten közlekedjenek, magukat veszélyeztetve. Ez régebben is így volt, ide kattintva elérhető a kép, ami szárazabb időben készült.
Hab a tortán, hogy a valóban megcsinált vízelvezetőbe csak víz nem jut... Tiltakoznak a vágánybővítés ellen a Hamzsabégi út mentén élők, tiltakoznak a Határ út mentén élők a várható forgalomnövekedés ellen. Nekünk jó, nekik nem, közérdek, kit érdekel, költözz el. Az én házam előtt jó lenne ez?
Több olyan fővárosi beruházást is figyelemmel követtünk, amely közvetlenül, de érinti Budafok-Tétényt. Ilyen a XI. kerületben a lakóparkok építése, a Galvani-híd - Budafoki-híd párharc, illetve a vasúti vágánybővítés a Kelenföld - Ferencváros szakaszon. Ezek nem egyszer váltottak, és még váltanak ki konfliktusokat, mivel a közelben nem lakó többség érdeke ütközik a helyben élő kisebbséggel. Jó lenne nekünk egy újabb Duna-híd, még akár a Galvani is, ahogy az elővárosi vasúton Dél-Buda tömegközlekedési problémáit szinte teljesen meg lehetne oldani. Mindettől függetlenül a közéletben kevés helyen találkozni azzal a szemlélettel, ami a helyieket nem egy pár hangoskodó, akadékoskodó idiótaként kezeli, ha egyáltalán számol velük, és nem áttaposna rajtuk, lobogtatva a "közérdek" zászlót. A környezeti károk is legfeljebb mint externáliák jelennek meg. Ez az oldal alapvetően a XXII. kerületre fókuszál, helyi szinten, éppen ezért kerül pozitív fénybe a Budafoki-híd a Galvanival szemben többek között. Ettől függetlenül álszent és hiteltelen lenne, ha a kerület határain túl egyszer csak átmennénk abba, ami ellen itt, Budafok-Tétényben még szemben állunk: nevezetesen, hogy a mi otthonunkban a mi érdekünk az elsődleges, és nem azoké, akik csak közlekednek itt. Már most a határérték felett van a légszennyezettség nem egyszer a Határ úton (erről bővebben a Kiserdővédők tudnak beszélni), és ennek a sokszorosa lenne a 2*2 sávos út miatt, amit oda terveznek építeni. Persze szép ígéretekkel tele van a padlás, hogy majd föld alatt megy részben, hogyne. Hasonló a történet a Hamzsabégi sétány kapcsán a XI. kerületben, ahol szép látványterv van, "a vasút zöld", "ezt eleve így találták ki" és társai. Kihirdette a klímavészhelyzetet a főváros, és most legalább 200 fát ki akarnak vágni? Egy 20 éves fa pótlása legalább 20 év, de ha közben valami okból kipusztul, kezdhetjük újra. Utóbbi eset azért is szomorú, mert számtalan alternatíva lenne, akár a meglévő vágányok felújítása, akár a vasúti körökben örök vitát okozó V0 fapados változata. Sok milliárdos beruházásról van szó, a városban, kényes dolog ez sok szempontból. Mind az emberi, mint a természeti károkra sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni. Az, hogy egy adott beruházás engem nem érint, nem jelenti azt, hogy nem lesz olyan, ami fog. Ez esetben aligha találok támogatást azok részéről, akiket előtte én gázoltam le a közérdek égisze alatt... Talán kevés embernek kell bemutatni, hogy szilveszter éjfél körül a háborús állapotokat hang alapján remekül megidéző puffogtatás van. A cikkben röviden összefoglalnánk a szabályokat, és pár még gondolat ennek kapcsán.
Szilveszter kapcsán évről-évre támadásba lendülnek az állatvédők, hogy a csatazajtól sokkos állapotba kerülnek az állatok. Másnap csak jókora bottal érdemes a kertvárosi részeken sétálni, mert valóban sok megzavarodott kutya járkál szabadon. Nem lehet elégszer leírni, hogy ilyenkor be kell zárni az állatokat, ha lehet. Mi a jobb, ha összepiszkítja a WC-t, vagy az, ha eltűnik? Másik oldalon: komolyan több tízezer forintokat el kell lőni? Veszünk egy tűzijáték telepet, néhány kisebb visongó szart, egy doboz ördögpatront, hogy ittasan egymásra dobáljuk, ez még elmegy. De mégis mi értelme annak, hogy kb fél órán át masszívan lőjük az eget? Ha a látvány számít, érdemes a szomszédokkal összebeszélni, így már nem akkora anyagi kiadás. De a környéken sokan tűzijátékoznak, így akkor sem veszítünk semmit, ha nem beszélünk senkivel, hanem "potyautasként" körbejárjuk a környéket, és más tűzijátékozását nézzük (persze az ördögpatronos történetről ez esetben kénytelenek leszünk lemondani). Vegyük sorban a szabályokat, amelyeket évről-évre rosszul mondanak el:
|
MegjegyzésItt nem jelenik meg minden hír, sőt! Ez a blog alapvetően a projekttel kapcsolatos dolgokat jeleníti meg (havi bontásban, összefoglaló jelleggel), helyi hírek csak akkor kerülnek fel, ha az egyéb médiumok nem elég kielégítőek. Archives
August 2021
Kategóriák |